Petrasovszky Manó életműve a 20. századi magyar görögkatolikus egyházművészet egyik kiemelkedő fejezete, amelyet mostani kiállításunk bemutat. A festő 1902-ben született papcsaládban, ahol a művészet és a hit természetes módon fonódott össze. Tanulmányait Budapesten végezte, majd már fiatalon bekapcsolódott a templomfestészet nagy megbízásaiba. Korai munkái között több jelentős falkép és oltárkép szerepel, amelyekben már megmutatkozott biztos rajztudása és liturgikus érzékenysége. Művészetének csúcspontját a máriapócsi kegytemplom monumentális falképei jelentik, ahol a magyarság Mária-tiszteletét ábrázolta lenyűgöző ikonográfiai gazdagsággal. A második világháború után is folyamatosan dolgozott, számos görögkatolikus és római katolikus templom belső terét formálva át művészi látásmódjával. Kiemelkedőek színes üvegablak-tervei, amelyek közül több ma is meghatározza templomok fény- és térélményét. Késői korszakában ikonok, oltárképek és ikonosztáztervek születtek, amelyekben a hagyományos technikák és a személyes stílus harmonikusan egyesülnek. Életműve egyszerre őrzi a bizánci örökséget és a 20. századi magyar egyházművészet megújulását. A kiállítás célja, hogy a látogatók átfogó képet kapjanak az 50 éve elhunyt Petrasovszky Manó gazdag, több évtizedes alkotói pályájáról, amely ma is élő része a magyar szakrális művészetnek.
